A Civil Parlament intézményének informális működési szabályzata

Értelmező kiegészítések

Bizottság: a Civil Parlament üléseinek előkészítését végző parlamenti bizottság.

A Civil Parlament üléseinek időpontjáról és időtartamáról

A Civil Parlament két országgyűlési ülésszakonként egy ülést tart. Az ülés dátumának és kezdési időpontjának meghatározása az Országgyűlés és a Bizottság közös feladata. Az ülés hosszát a felszólalók száma, valamint a felszólalások időtartama szabja meg.

A Civil Parlament üléseinek helyszínéről

A Civil Parlament üléseinek helyszínét az országgyűlési ülések helyszínével azonosnak kell választani.

A Civil Parlament tagjairól

A Civil Parlament tagsága nemzeti- és frakciódelegáltakból áll. Mindkét delegált státusz az azzal rendelkezőket (kizárólag) a Civil Parlament ülésén való részvételre és az ülésen történő felszólalásra jogosítja fel. A delegált státusszal rendelkezők státuszukat az aktuális ülés kezdetétől annak berekesztéséig birtokolják és gyakorolják, a megbízatás az ülés berekesztésével érvényét veszíti. A delegáltak személyének kiválasztásakor a korábbi üléseken már esetlegesen betöltött delegált státusz nem kizáró tényező. A két státusz közül egy adott személy egyszerre csak egyet igényelhet és birtokolhat. Bármely személy, akinek az Alkotmány, a hatályos törvények vagy az Országgyűlés Házszabálya az Országgyűlésben felszólalás jogát - tisztségéből fakadóan – biztosítja, delegált státuszt nem kaphat. A státuszokhoz kapcsolódó részletes szabályozást lásd a későbbi pontoknál.

A Civil Parlament üléseinek formai szabályairól

A Civil Parlament ülései formailag nyílt országgyűlési ülések keretében kerülnek megrendezésre. Az ülésen a Civil Parlament tagjai, valamint mindazok vehetnek részt, akik számára az Országgyűlés nyílt ülésein való részvétel lehetősége biztosított. A civil parlamenti ülések vezetésének formai szabályai az e dokumentumban rögzített kiegészítéseken túl a hatályos és vonatkozó házszabályokat követik. A Civil Parlament üléseinek vezetését lehetőség szerint az Országgyűlés elnöke vagy alelnökeinek egyike végzi, az ülés alatt tisztségéből fakadó jogköreit - köztük a rendreutasítás, a tárgyra térésre felszólítás, vagy a szómegvonás jogkörét is - a Civil Parlament üléseinek felszólalóival szemben is gyakorolhatja.

A Civil Parlament delegáltjairól általában

A Civil Parlament delegált státuszaira egy felszólalási terv megírásával és a Bizottság elé terjesztésével lehet pályázni. A delegáltak felszólalásuk során az általuk benyújtott felszólalási tervben foglaltakat olvassák fel a számukra rendelkezésre bocsátott időkeretben. A felszólalási tervet formailag és stilisztikailag úgy kell elkészíteni, hogy az felolvasásra alkalmas legyen. A felszólalási terv maximális terjedelmét a Bizottság határozza meg a felszólalási időkeretek figyelembevételével.

A delegált státuszra jelentkezőknek felszólalási tervükben meg kell jelölniük, mely delegált státuszra, frakciódelegált státusz esetén pedig mely országgyűlési frakció delegált státuszára kívánnak jelentkezni. E megjelölés hiányában a jelentkezést érvénytelennek kell tekinteni. A megjelölt státusz a felszólalási terv leadását követően már nem módosítható.

A felszólalás során a felszólalási tervtől való durva, szándékos eltérés esetén a Civil Parlament ülését vezető elnök a felszólalót figyelmeztetésben részesíti, annak hatástalansága esetén a felszólalótól a szót megvonja.

A Civil Parlament felszólalói és a delegált státuszra jelentkezők számára biztosítani kell a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét: a felszólalásukban elhangzottakért, vagy felszólalási tervükben lejegyzettekért (amennyiben hatályos törvényt nem sértenek) a delegáltak személyét hátrányos következmény nem érheti.

A Civil Parlament felszólalóinak jogukban áll felszólalásukban általános, elvi, ideológiai kérdéseken túl konkrét, gyakorlati javaslatokat is tenni az Országgyűlés, a Magyar Köztársaság bármely intézménye, vagy társadalmi csoportja számára. A javaslat(ok) figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása már a célcsoport saját döntési körébe tartozik.

A Civil Parlament nemzeti delegáltjairól

1. Nemzeti delegált státuszt nemtől és kortól függetlenül Magyarország bármely állampolgára, vagy a világ bármely országában élő, (de) magyar anyanyelvű személy kaphat. Nem magyar állampolgárok esetén a Bizottság a magyar nemzethez tartozás igazoltatására – konszenzus alapján kialakított - saját kritériumrendszert is felállíthat: a magyar anyanyelv a nemzeti delegált státusz betöltésének szükséges, de nem feltétlenül elégséges feltétele.

2. A Civil Parlament egy ülésén – a frakciók által esetleg felszólalásra felkért nemzeti delegáltakat nem számítva – három nemzeti delegált szólal fel.

3. A Civil Parlament ülésén nemzeti delegált státusszal résztvevők személyét a Bizottság a felszólalási tervek értékelésével, konszenzus útján választja ki.

4. Nemzeti delegáltak a Civil Parlament ülésén egyenként 15 perces felszólalásra jogosultak. Az időkeret túllépése nemzeti delegáltak felszólalásakor nem kezelendő szigorúan, az inkább a felszólalási tervek terjedelmére kell, hogy elvi korlátot szabjon.

5. Nemzeti delegáltak számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy felszólalásukat az ülésterem szónoki emelvényéről végezhessék.

6. Nemzeti delegáltak számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a felszólalásra, azaz felszólalási tervük felolvasására egy, a Bizottság által felkért szónokot bízhassanak meg.

7. Nemzeti delegáltak felszólalásukat képletesen a teljes magyar nemzet bizalmát élvezve, a sokszínű magyar társadalom megbízásából végzik. Kiválasztásuknál kizárólag tervezett felszólalásuk e bizalomra méltó volta mérlegelhető. A kiválasztásnál figyelmen kívül kell hagyni, hogy felszólalási tervükben foglaltak a társadalom és a nemzet mely és hány főt magába foglaló csoportját érintik, csakúgy, mint a jelentkezők életkorát, személyét, társadalmi pozícióját is. A Bizottságnak a válogatás során a felszólalások minél sokszínűbbé tételére kell törekednie. Nemzeti delegáltak felszólalásaikban pártpolitikai, vagy konkrét személyeket érintő kérdésekben véleményt nem nyilváníthatnak, javaslatot nem tehetnek.

A Civil Parlament frakciódelegáltjairól

1. Frakciódelegált státuszt Magyarország bármely választójoggal rendelkező állampolgára kaphat.

2. A Civil Parlament frakciódelegáltjainak aktuális ülésre vonatkozó összkeretszámát a Bizottság határozza meg. A Bizottság a meghatározott keretszámot ezután országgyűlési frakciók keretszámaira osztja fel úgy, hogy minden frakcióra legalább egy fő jusson, a keretszámok pedig többé-kevésbé tükrözzék a frakciók országgyűlési létszámarányát.

3. A Civil Parlament ülésén frakciódelegált státusszal résztvevők személyét az országgyűlési frakciók választják ki úgy, hogy a keretszámuknak megfelelő számú, a frakció delegáltjának jelentkező személyt a státusz betöltésével megbíznak. A frakcióknak ugyanakkor jogában áll delegált-keretszámukról lemondva, frakciódelegáltak kijelölése helyett a nemzeti delegáltnak jelentkezők közül egy főt – nemzeti delegáltként - a Civil Parlament tagságába bejuttatni. A Civil Parlamentbe így bejutott nemzeti delegált a Bizottság korábbi döntésétől függetlenül, automatikusan felszólalásra jogosult.

4. Frakciódelegáltak a Civil Parlament ülésén egyenként 5 perces felszólalásra jogosultak. Frakciódelegáltaknak felszólalásukkor az időkeretet szigorúan tartaniuk kell, ennek betartatása az ülést vezető elnök feladata és felelőssége.

5. Frakciódelegáltak számára a felszólalás üléstermi helyét a delegáló frakciók kötelesek biztosítani.

6. Frakciódelegáltak számára a szónoki helyettesítés lehetősége nem biztosítható, a felszólalást a frakciódelegáltnak személyesen kell elvégeznie. Akadályoztatás esetén a delegált a felszólalás jogát elveszíti.

7. Frakciódelegáltak felszólalásukért személyesen, valamint a megbízó frakcióval közösen vállalnak felelősséget. A felszólalás tárgya – a jelölő frakció érdeklődési körétől függően – bármi lehet. Frakciódelegáltak számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az Országgyűlés vagy a Kormány bármely tagjához, de legfeljebb egy főhöz kérdés(eke)t intézhessen. A kérdés(ek) megválaszolására a célszemély vagy annak megbízottja közvetlenül a frakciódelegált felszólalását követően két perces felszólalásra jogosult. E két perces felszólalás után viszontválaszra vagy a válasz elfogadását vizsgáló szavazásra nem kerülhet sor.

A Bizottságról

A Bizottság és a bizottsági tagok megbízatása egy ülés előkészítésére szól, a Bizottság az aktuális civil parlamenti ülés sikeres lebonyolítását követően feloszlatja magát.

A Bizottság tagságát országgyűlési képviselők alkotják, felerészt kormánypárti, felerészt ellenzéki oldalról. A Bizottság munkájában a Magyar Köztársaság elnöke javaslattételi, véleményezési joggal részt vehet.

A Bizottság jogi értelemben eseti bizottságnak minősül. Megalakítását és működését a korábban megfogalmazott kitételek, valamint a Házszabály szabályozza.

A Civil Parlament ülésének előkészítéséről

A civil parlamenti ülés előkészítésének hozzávetőleges programbeosztása a következő:

1. Az Országgyűlés a Házszabály és a jelen dokumentumban foglaltak alapján megalakítja a Bizottságot.

2. A Bizottság javaslatot tesz a Civil Parlament ülésének dátumára. A javasolt dátumról az Országgyűlés szavaz. Sikertelen szavazás esetén a Bizottság új dátumjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé.

3. A dátum országgyűlési elfogadása esetén a Bizottság nyilvános felhívást ír ki a delegált státuszokra jelentkezésre, a jelentkezési feltételek és határidők pontos megadásával.

4. A megadott határidő lejártával, a jelentkezési lapok és felszólalási tervek megfelelő csoportosítása után a Bizottság és az egyes frakciók kiválasztják a Civil Parlament leendő delegáltjait.

5. A Bizottság nyilvános eredményhirdetés keretében kihirdeti a delegált státuszokat elnyertek nevét. A frakciók saját delegáltjaik megnevezését maguk is elvégezhetik.

6. A kijelölt napon a Civil Parlament ülése megrendezésre kerül. A lebonyolítás folyamatát a Bizottság, valamint a Bizottság által e célból felkért személyek végzik.

7. A Bizottság gondoskodik a Civil Parlament írásos anyagainak nyilvánossá tételéről és archiválásáról, majd feloszlatja magát.

A Civil Parlament ülésének menetéről

A civil parlamenti ülés hozzávetőleges programbeosztása a következő:

1. A Civil Parlament ülését az ülést vezető elnök hivatalosan megnyitja.

2. A Bizottság elnöke, vagy megbízott tagja rövid köszöntő, bevezető beszédet tart az ülésterem szónoki emelvényéről. Ebben összegzi a Bizottság munkájának tapasztalatait, kihangsúlyozza a jelöltek válogatásánál alkalmazott sokszínűségre-törekvés elvét, a delegáltakkal szemben alkalmazott véleményszabadság elvét, valamint figyelmezteti a felszólalókat időkeretük betartására és a felszólalási tervtől való eltérés negatív következményeire.

3. Az ülést vezető elnök ismerteti az ülés napirendjét.

4. A felszólalások sorát a nemzeti delegáltak kezdik. Őket követik a frakciódelegáltak felszólalásai, köztük az esetlegesen kért két perces válaszfelszólalásokkal.

5. A felszólalásokat követően a Civil Parlament ülését az ülést vezető elnök berekeszti, megköszönve a delegáltak és a megjelent országgyűlési képviselők jelenlétét, a felszólalók és a Bizottság munkáját.

A Civil Parlament és a nyilvánosság

Lévén, hogy a Civil Parlament ülései nyílt parlamenti ülések keretében kerülnek megrendezésre, azok számára ugyanolyan, és legalább olyan mértékű nyitottságot és médiafelületet kell biztosítani, mint a nyílt parlamenti ülések esetében. A Civil Parlament ülésein elhangzottak később bárki számára elérhetővé teendő, nyilvánosan kezelt jegyzőkönyvekben kerülnek rögzítésre.

Ajánlatos, hogy a Bizottság minden arra érdemes, nemzeti delegáltnak jelentkezők által benyújtott felszólalási tervet nyomtatott formában a média és a köz rendelkezésére bocsásson (akár könyv- vagy jegyzetalakban kiadva). A társadalmi kontroll megőrzése és a kutathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a beérkezett felszólalási tervek minél nagyobb része a lehető legszélesebb körben hozzáférhető legyen. A frakciódelegáltnak jelentkezők felszólalási terveinek nyilvánosságra hozatalához a megjelölt frakciók hozzájárulása szükséges.

A Civil Parlamenttel és annak összehívásra kerülő ülésével kapcsolatos nyilvános információk, felhívások, valamint a korábbi ülések archív anyagainak közzétételére ajánlatos külön internetes oldalt létrehozni (pl. a www.civilparlament.hu címen).

1. ábra: A Civil Parlament ülésének szervezési sémája