A szavak szolgák. Minden védhető.
Arról, hogy a hívők csupán bojtosúszós halak, az ateisták pedig meg fognak dögleni.
" Számtalanszor találkoztunk már a 'Hogyan és miért alakultak ki a vallások?'-problémafelvetéssel, több-kevesebb
hitelességű modellek talán nem mindig kielégítő magyarázataival kiegészítve. Ám könnyen lehet, hogy maga a kérdés kezdettől fogva rosszul megfogalmazott.
A vallás és miszticizmus az ember fejlődésének történetét évezredeken, évmilliókon keresztül végigkísérte. Az ember, s leginkább az emberi KÖZÖSSÉG hosszabb távú történelmét tekintve ezért nem alaptalan a gyanú, hogy biológiai, viselkedés-stratégiai törvényszerűségeket, nem pedig esetlegesen alakuló kulturális hatásokat kell keressünk a jelenség magyarázatára. Az évmilliós karakterisztikus idejű történeti skála miatt tehát a kérdés vizsgálatát bátran a darwini evolúcióelmélet vonatkozási körébe utalhatjuk.
Ez rögtön magával vonja az első mondatunkban megfogalmazott kérdés okafogyottságát. Van-e értelme vizsgálni: konkrétan mi váltotta ki a halak egy megfelelő egyedénél/csoportjánál az úszó szárazföldön való közlekedésre is alkalmas végtaggá alakulását? A folyamat valószínűsíthetően 'statisztikai szélsőérték' jellege, s egyben megismételhetetlensége, rekonstruálhatatlansága folytán túlhalad a vizsgálhatóságon. Emiatt e kérdést - az előző, vallásra vonatkozóval együtt - a tudományos érdeklődésen kívülre kell helyeznünk.
A korábban feltett kérdés helyesebben talán így fogalmazható: ha egy emberi közösség életében megjelennek vallási jegyek, mi az oka azok evolúciós sikerének?
Tény, hogy ezer év, vagy annál hosszabb történelmi időskálán mindeddig nem találkoztunk ateizmusra épült emberi
tömegkultúrával. Vajon ez a vallás kialakulásának evolúciós előnyeit indikálja? Mi lehet olyan egyéni vagy közösségi
fenotípus, ami a valláshoz köthető és evolúciós előnyt hordoz?
A racionalitáson túlmutató intuíciós képességek felerősödése? A kulturális örökség erőteljesebb védelme, ami a
közösségi tapasztalatok akkumulációs hatása révén nagyobb rezisztenciát biztosít (környezeti, történelmi) szélsőségek
egyéni, társadalmi kihívásaival szemben? Az érzékelhető valóságon túli világba vetett hit közösségért való áldozatvállalásban, magasabb kockázati toleranciában való kifejeződése? Netán maga a vallás közösség-, társadalomszervező vonatkozásai (pl. Egyház)? Vagy mindezek együtt?
Egyéni, vagy közösségi szinten érhető tetten a vallás evolúciós előnyeinek realizálódása?
Vagy lehetséges, hogy a vallás csupán az evolúciós sikertulajdonságokkal bíró (értsd: lét- és fajfenntartásban hatékonyabb) egyedek szükségszerű járulékos tulajdonsága? Biológiai lakmuszpapír: jel, de nem ok?
Esetleg szembe kell néznünk azzal, hogy nem a vallás jelent evolúciós előnyt, hanem az ateizmus az, ami már kisközösségek esetén is hosszú időskálán komoly szelekciós tényező?
Amúgy mennyiben tekinthető egy házőrző kutya gazdájáért való rajongása vallásos természetűnek? Hisznek-e az állatok Istenben? "
Kérdés: Hol a hiba az érvelésben (ha van ilyen)?
Rafipeti a tatu,
2007.01.26.
| Előző | Vissza az Iskola főoldalához | Következő |
(A szerző a Provokátoriskola bejegyzéseit elmélkedésre, helyesnek vagy épp hibásnak gondolt érvelések bemutatására, esztétikai élmények szerzésére szánja. A provokáció, amelyet az "iskola" magában foglal, szellemi, és nem politikai vagy világnézeti természetű. A bejegyzések megfogalmazása ironikus szándékkal eltúlzott intellektualitású. A szerző azonosulása bármely okfejtés tartalmával és/vagy megfogalmazásával a bejegyzés tényéből nem következik.)