A szavak szolgák. Minden védhető.
Akik a fosszilis tüzelők helyett újabban a szélenergiát ajánlják, gondoljanak csak arra, milyen lesz majd olyan bolygón élni, amiről elfogyott már minden szelünk.**
" A növényi fotoszintézis széndioxiddal állítja elő a széntartalmú növényi sejtanyagot. Felvett és kibocsátott széndioxid-mennyiség különbözetének pozitív mérlege ezért csak annyira valósulhat meg egy növénynél, amennyi széndioxidot az a testanyagába ténylegesen be is épít. Lehetetlen tehát, hogy egy sejtanyag-reprodukcióra immár képtelen növény széndioxidot vonjon ki a légkörből - ehelyett az vagy széndioxidot bocsát ki az állati élőlényekhez hasonlóan energiát igénylő folyamatokra (pl. növényi helyzetváltoztató mozgásokra) fordított szervesanyag-égetés nyomán; vagy a felvett és kibocsátott széndioxid mennyisége az ilyen növényben tökéletesen meg kell, hogy egyezzen egymással.
Teljesen logikus következtetés ebből az is, hogy egy fiatal, még élénk növekedést és sejtszaporulatot produkáló növénynél intenzívebb lesz a széndioxid megkötése a légkörből, mint egy idős, teljesen kifejlett, biológiai és környezeti korlátok révén növekedésre már képtelen növényegyednél. Ezért ha a légköri széndioxid mennyiségét jelentősen csökkenteni akarjuk, szükséges, hogy az idős növényállomány kipusztításával helyet, táptalajt, adott esetben beárnyékoló lombozat helyett napsütést biztosítsunk temérdek fiatal, gyorsan növekedő növényegyednek. A globális klímaváltozás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze tehát, ha az őserdők immár biztosan kiöregedett, zárt lombkoronájú faállományát tarvágással megritkítjuk, és újból lehetőséget biztosítunk ezáltal fiatal növények szabad burjánzásának. Olyan feltételeket, amelyek a természetes folyamatok révén csak ritkán, véletlenszerű folyamatok (pl. viharkárok, vagy végső elöregedés folytán bekövetkező fakidőlés) eredményeként valósulhatnának meg. (Az erdőritkulás tényleges jótékony hatásáról az erdei vegetáció szaporulatában lásd az óriás sequoia fák ökológiáját.)
Persze triviálisnak tűnő ellenérv, hogy az irtásból előálló faanyag feldolgozása során épp a megkötött széndioxidot engedjük vissza a légtérbe. Ez azonban korántsem igaz. A faanyag tetemes része pl. olyan emberi tevékenységekben hasznosul, mint egy-egy építkezés, ahol épp a faépületek létrehozásával garantáljuk azt, hogy az értékes kötött széndioxid immár semmiképp sem távozik vissza a légkörbe.
Szintén legitimnek ható érvelés, hogy a növényanyag egy tetemes része már az irtásnál, vagy később, mint fűtőanyag, elégetésre kerül, ami pont a korábban megkötött széndioxidot engedi vissza az atmoszférikus körforgásba. Csakhogy egyszerű és ismert fizikai törvényszerűség, hogy még ez a gyors oxidáció sem lehet soha olyan hatásfokú, mint amilyen a fotoszintézis során a széndioxid beéülési folyamata volt. A fa égetéséből felszabaduló szén-gáztermék mennyisége mindig szükségszerűen kevesebb kell, hogy legyen, mint amennyi a növényzet felépülésekor a légkörből megkötésre került. A mérleg tehát már ebben is pozitívnak bizonyul - ne feledkezzünk meg azonban az irtás eredeti okáról, ti. hogy egyedül az öreg, már megkötött széndioxiddal telített 'növényi raktárak' eltávolításával vagyunk képesek megnyitni az utat a fiatal, további nagy mennyiségű széndioxid megkötésére képes fiatal növényegyedek fejlődése előtt. Anélkül egyébként, hogy a területre akár csak egyetlen tájidegen növényfajt is behurcolnánk: csupán a természetes helyi növényzet újbóli burjánzásának elősegítésével. "
* "A tarvágással az erdő mindenestül eltűnik... tiszta és új élőhelyet teremtve a vadvilágnak. Mi a Procter&Gamble-nél azért alkalmazzuk ezt a gazdaságilag és környezetvédelmileg ésszerű megoldást, mert leginkább ez felel meg az élővilágban megfigyelhető természetes folyamatoknak. A tarvágással mellesleg a napfény szabadon eljut a talajszintre, így serkenti a növényzet fejlődését, és táplálékot érlel az állatoknak." - részlet a Procter&Gamble multinacionális kozmetikai nagyvállalat "Földbarát Programjának" egy valóságosan létezett reklámbrossurájából (Forrás: Joel Bakan - The Corporation)
** Mert fel sem mérik mindazokat a környezeti kockázatokat, amik abból erednek, hogy temérdek helyen szélerőművek óriáslapátjaival zárják el végérvényesen a természetes légáramlás útját. Ha a mostani ipari, mezőgazdasági és háztartási energiafogyasztásnak akár csak töredékét akarjuk is előállítani szélkerekekkel, az óriási mennyiségű széllapát telepítését teszi szükségessé, komoly globális romboló hatást vonva magával. A szelek leárnyékolásán túl ezek a lapátok elképesztően zajosak (mind az emberi füllel hallható, de még inkább a nem is hallható infrahang-tartományban), zajuk rengések formájában a talajszint élővilágába is átrezonál, a széllapátok pedig a légtömeget turbulens áramlásra kényszerítik, ami kaotikussága folytán előre kiszámíthatatlan környezeti károkat okoz (vess össze egy "sima" repülőutat egy turbulens légköri áramlásokba keveredett, kontrollálhatatlanul rázkodó repülőgép veszélyességével).
Kérdés: Hol a hiba az érvelésben (ha van ilyen)?
Rafipeti a tatu,
2009.08.12.
| Előző | Vissza az Iskola főoldalához | Következő |
(A szerző a Provokátoriskola bejegyzéseit elmélkedésre, helyesnek vagy épp hibásnak gondolt érvelések bemutatására, esztétikai élmények szerzésére szánja. A provokáció, amelyet az "iskola" magában foglal, szellemi, és nem politikai vagy világnézeti természetű. A bejegyzések megfogalmazása ironikus szándékkal eltúlzott intellektualitású. A szerző azonosulása bármely okfejtés tartalmával és/vagy megfogalmazásával a bejegyzés tényéből nem következik.)