A szavak szolgák. Minden védhető.
" Mi tesz különbséget "alkalmazott-" és "alap-" kutatás között? A kutatás iránt érdeklődő, valamint az eredményekre igényt tartó érdek-, vagy társadalmi csoport mibenléte. Míg alkalmazott kutatás folytatására leginkább az üzleti, vállalati szektornak, s csak ezeken keresztül - kisebb részben - a politikai és civil szférának irányul érdeklődése, addig az alapkutatás fontosságát maga kutatói réteg az, aki inzisztálja. De a kutatói réteg talán nem ugyanúgy egyenrangú és -jogú része a társadalomnak? És vajon kétségbe vonható, hogy a kutatás hosszú távú hasznát épp a területet ismerő és művelő szakemberek látják át? Nem jogos leginkább ez utóbbi miatt az alap- és alkalmazott kutatások finanszírozásában legalább/akár egyenlő arányt is tartani?
Az átjárás a két kutatástípus között egyébként is teljes mértékig biztosítható a megfelelő társadalmi csoportok érdeklődésének tudatos vagy spontán befolyásolásával. Csupán kultúra, érték- és szellemi rend, vagy ha úgy tetszik: meggyőzés kérdése, hogy egy szélesebb társadalmi csoport egy rák elleni gyógyszer kifejlesztése, egy autó formatervének tökéletesítése, vagy a Higgs-bozon felfedezése iránt mutat nagyobb érdeklődést, belátva egyik vagy másik társadalmilag hasznos voltát. Ehhez járul még a jelenleg csak az alapkutatások szellemi szabadsága által biztosított, könnyedén közvetlen társadalmi hasznot nyújtóként interpretálható "melléktermékek" sokasága (ilyen pl. maga a számítógép, vagy az internet). Innentől kezdve egy kutatás "alkalmazottsága" és "alap"-volta már relatív, csupán megítélés kérdése.
Szükségszerű, hogy az üzleti szféra erősödésével, egy szabadversenyre épülő gazdasági rendszerben, a reklámra és fogyasztók meggyőzésére rutinszerűen nagy hangsúlyt fektető céges világ mellett a hétköznapi retorika szintjén is az alkalmazott kutatások válnak dominánssá. Az "alap"/"alkalmazott" megkülönböztetés azonban illuzórikus - mesterségesen, (természetes, tolerálható és elfogadható) érdekeknek, érdeklődésnek alárendelve létrehozott.
A kutatói réteg természetes védekező reakciójaként bekövetkező, céges struktúrába való átszerveződésével, az üzleti szférával versenyző kutatói PR-technikák kifejlődésével az arány és retorika gyökeres változást érhet meg. Az USA-ban már szembetűnő ez az átszerveződési folyamat, ahogy ennek finanszírozásban megjelenő eredményei is sok területen megmutatkoznak. Kérdés, hogy az európai poszt-szocialista országokban, a még csírájában létező új szocializációs közegben a nevezett változási folyamat mikor indul be tömegesen majd.
Ma azonban az üzleti szférát, és az "alkalmazott kutatást" talán anyagi szempontból erősíti, kutatási szempontból viszont egyértelműen gyengíti a szabadalmi oltalom által csorbított szellemi és kommunikációs kutatói szabadság. Mindez alapkutatások területén kutatói szempontból versenyelőnyt kellene, hogy jelentsen. Nem szükségszerű tehát, hogy széles társadalmi rétegek meggyőzése, vagy új fejlesztések termelékenysége szempontjából az "alapkutatást" művelők legyenek hátrányos helyzetben. A gondolkodási és kommunikációs szabadságról nem biztos, hogy akár egy vállalat, de még inkább egy alapkutatást folytató csoport vagy intézet hatékonyság és eredményesség szempontjából le kellene, hogy mondjon. Üzleti- és alapkutatói szférában a kutatói szabadság mértékét tudatos és folyamatos mérlegelés eredményeként kell ezért megszabni. "
Kérdés: Hol a hiba az érvelésben (ha van ilyen)?
Rafipeti a tatu,
2006.11.21.
| Előző | Vissza az Iskola főoldalához | Következő |
(A szerző a Provokátoriskola bejegyzéseit elmélkedésre, helyesnek vagy épp hibásnak gondolt érvelések bemutatására, esztétikai élmények szerzésére szánja. A provokáció, amelyet az "iskola" magában foglal, szellemi, és nem politikai vagy világnézeti természetű. A bejegyzések megfogalmazása ironikus szándékkal eltúlzott intellektualitású. A szerző azonosulása bármely okfejtés tartalmával és/vagy megfogalmazásával a bejegyzés tényéből nem következik.)